Nagy valószínűséggel a legtöbb vállalkozónak és a magánszemélyek nagy részének is elhagyta már a száját ez a mondat. Nem kell erre ügyvéd, mert drága, mert úgysem ért hozzá és én is meg tudom csinálni. Valóban?
Másfél évvel ezelőtt azért hoztuk létre a KKV Jogi Csoportot a Facebookon, hogy segítsünk a KKV vezetőknek és az ügyvédeknek egymásra találni. A cég(vezető) beírja a problémáját a csoportba, ideális esetben egy hozzáértő ügyvéd válaszol – és ha minden jól alakul, még megbízás is kisülhet belőle. Nem tökéletes a rendszer, a cikk második felébenfény derül arra is, hogy miért. Miközben látjuk az immár 3300 tagot számláló csoport aktivitását, a napi 2-3 kérdést, sokszor eszünkbe jut egy régi kedves ügyvéd barátunk szava járása:
A prevenció mindig olcsóbb, mint a restitúció
A megelőzés szinte mindig olcsóbb, mint az utólagos tűzoltás. Mégis azt látjuk, hogy a kis és közepes vállalkozások, vagy az egyéni vállalkozók nem akarnak ügyvédre költeni, illetve fogalmuk sincs arról, hogy az adott problémával kapcsolatban ügyvédhez kellene fordulniuk – már csak az esetleges következmények miatt is. Miből tudjuk ezt leszűrni? Nézzük meg a kérdéseket a KKV Jogi Csoportban. A nagy részüket fel sem kellene tenni, ha már időben ügyvédhez fordultak volna. Ha megfelelő cégstruktúrát alakítottak volna ki. Ha megfelelő vállalkozási szerződést kötöttek volna a beszállítókkal. Ha tisztázták volna a jogátruházási kérdéseket az alvállalkozókkal. Vagy lenne egy pontos ÁSZF-e vagy adatvédelmi szabályzata a cégnek. Lássuk a példákat:
„Volt egy cég, amit közösen csináltam valakivel, de papíron nem voltam benne.” – el tudjuk képzelni, mennyi és milyen jogviták alakulhatnak ki ebből az állapotból.
„Mi a helyzet a vásárlástól való elállással olyan szolgáltatás esetén, mint pl. egy tanfolyam, amit az ügyfél előre kifizet, a szolgáltatás nyújtása azonban hosszabb időn keresztül tart.” – egy ÁSZF sok mindenre megoldás, de az üzleti modell jogi struktúrájának kialakítása is megér egy-két óra konzultációt.
„Felfedeztem, hogy az általunk gyártatott termékek referenciaként szerepelnek az alvállalkozó weboldalán, holott ők a jogtulajdonossal nem voltak üzleti kapcsolatban.”
Ezek csak az utolsó néhány nap kérdései. De a tendencia látványos.
Hogyan lehet jól csinálni?
Nem csak a KKV Jogi Csoportra, de az egész internetre jellemző, hogy az emberek nagy része csak csendes megfigyelő. 1-5% közt vannak az aktív tagok a csoportokban – pedig sokkal többre lenne szükség. Az ügyvédeknek, különösen a kis irodáknak, egyéni praxisoknak ez egy kiemelkedő lehetőség lehet, hogy segítőkészségüket és szaktudásukat egyszerre megcsillantva potenciális ügyfeleket szerezzenek. Persze erre rá kell szánni az időt és sok kérdezőből nem lesz azonnal ügyfél. Viszont könnyen elképzelhető, hogy amikor legközelebb jogi segítségre lesz szüksége a kérdezőnek, már azonnal ahhoz fordul, aki a csoportban előzőleg tanácsot adott számára.
Tapasztalataink szerint a gyors és hozzáértő válasz tud ügyfelet generálni – több ilyen visszajelzést is kaptunk a csoportban lévő ügyvédektől. A jogi szakértők egyébként a vártnál kevesebben vannak – így gyakran a laikusok adnak (többször helytelen, mint helyes) választ a jogi problémákra. Ilyen esetekben, ha fellépne egy valódi ügyvéd, aki veszi a fáradtságot és válaszol a kérdésre, sőt, még egy marketinges CTA-t is elrejt a válaszban (call to action – például megkéri a kérdezőt, hogy vegye fel vele privátban a kapcsolatot, hogy konkrét, rá szabott választ tudjon adni), akkor nyert ügye lehet. Sokan vannak ilyen ügyvédek a csoportban, akik fáradhatatlanul és tudatosan építik a személyes márkájukat – de nem elegen. Legyen ön a következő, lépjen be, kattintson! (Ez is egy CTA volt.)
Tényleg nem érdekli a jog a vállalkozásokat?
Érdekes adalék a fenti gondolatokhoz: egyik ügyfelünk, egy ügyvédi iroda előadóként volt jelen Magyarország egyik legnagyobb marketing rendezvényén. A témája a webshopok jogi szabályozása volt, de a szakértő kitért a GDPR közel 9 hónapos tapasztalataira is, mely természetesen minden vállalkozást érintett. Ami érdekes és egyben szomorú is volt, hogy az egymást követő előadások után, ahogy bejelentették a jogi előadást, a nézők egy jelentős része felállt és átment a másik terembe vagy a kiállítók standjaihoz. Így is száznál többen hallgatták végig az előadást a szavatosság-jótállás kérdéseiről, vagy hogy miért érdemes ÁSZF-et készítenie egy online áruháznak – de előzetesen úgy gondoltuk, hogy ennél sokkal többen kíváncsiak az ingyenes jogi tanácsra. Sajnos a KKV-k nagy része még mindig fogékonyabb a hangzatos marketing-trendekre (sorok álltak az Instagram-marketing ügynökségek pultjainál), mint hogy a vállalkozásuk alapvető működése rendben legyen.
Ki mit tehet?
Mindig azt próbáljuk átadni ügyfeleinknek, hogy a kommunikáció nagy részének az edukálásról kell szólnia. Klasszikus példa a múlt század elejéről, hogy az emberek nem autót szerettek volna, hanem gyorsabb lovakat vagy akár egy évtizeddel ezelőtt senki nem érezte a szükségét az érintőképernyős vagy okostelefonoknak. Mi sem tudunk eladni keresőoptimalizálást (SEO szolgáltatást), ha nem tudja az ügyfél, hogy mire jó egy honlap vagy hogyan működik a Google. Ezért írunk ezekről a témákról.
A vállalkozásokat ugyanígy edukálnia kell az ügyvédi irodáknak – elmondani, hogy hogyan kerülhető el a bírság vagy a veszteséges működés azáltal, ha jogilag rendben van a cég. Olcsóbb egy új ötlettel ügyvédhez menni és kidolgozni a jogi hátterét, mint az utólag felmerülő problémákat (mert azok menetrendszerűen jönnek majd) kezelni.
De a legnagyobb felelőssége talán a Kamarának lenne. Amikor közel 2 éve letettük a MÜK vezetőségének asztalára a Magyar Ügyvédség Kommunikációs Tervét, a stratégia nagy része arról szólt, hogy az emberek (és a vállalkozások) számára el kell magyarázni, hogy miért jó ügyvédhez fordulni. Ez egy hosszú folyamat, és nem várható el 5-10-20 irodától, hogy magára vállalja az „ország tanítójának” szerepét. Ez a Kamara egyik kiemelt feladata lenne, ahogy a MOKK-nál is látjuk. Kíváncsiak vagyunk, hogy az új vezetés magára vállalja-e a feladatot az ügyvédség egészének támogatása érdekében.