2018. március 26-án megjelent a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól, mely többek között szabályozza az ügyvédek reklámtevékenységét és megfogalmazza az ügyvédi honlapokra vonatkozó szabályokat.

Az ügyvédi reklám

Az új szabályozás két külön alcímben szabályozza a korábban egyben kezelt tevékenységet, jelenleg a 9. pont neve: Az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó reklámra, valamint az ügyvédi tevékenységet gyakorló külső kommunikációjára vonatkozó követelmények.

Tehát követelményeket fogalmaz meg, miszerint a reklám továbbra sem sértheti az ügyvédi alapértékeket, összhangban kell lennie az ügyvédi hivatás méltóságával, és az ügyvédség társadalmi szerepével. Sajnos ezek olyan gumiszabályok, melyek nem segítenek átláthatóbbá és egyértelművé tenni az elvárásokat. Ebben a formában sajnos túl nagy szabadságot enged az etikai és a fegyelmi bizottságoknak a szabályozás tartalommal való megtöltésében.

Az első jelentős változás a 9.4 pontban található, miszerint az ügyvédi reklám:

c) nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó, az összehasonlító reklám korlátaival ellentétes összehasonlítást más ügyvéddel.

Ez jelentős előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest, mivel az minden formában tiltotta az összehasonlítást más ügyvéddel. Mostantól viszont alkalmazható ez az eszköz, ha megfelel az összehasonlító reklám szabályainak, azaz azonos szolgáltatásokat, tárgyilagosan hasonlít össze. Ezzel közelebb kerültünk az átlátható, ügyfélbarátabb tájékoztatáshoz akár az ügyvédi díjak tekintetében is.

Sajnos bent maradt a korábbi szabályozás a d) pontban, mely részben ellehetetleníti a c) pontot:

d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára, az ügyfelek számára, illetve fontosságára.

A Kamara korábban azzal indokolta ezt a szabályozást, hogy bizonyos ügyvédek, akiknek nagyobb ügyfeleik vannak, indokolatlan előnyre tehetnek szert. Ez az érvelés több szempontból is hibás. Egyrészt egy kis iroda pontosan úgy tudja felvenni a versenyt a nagy irodákkal, ha be tudják mutatni a szakértelmüket – és ezt az ügyfeleken és ügyeken keresztül tudják hatékonyan megtenni. Továbbá a tények leírása miért jelentene tisztességtelen előnyt? Ha egyszer tényszerűen dolgozott egy ügyvéd egy cégnek, annak a ténynek a leírása nem tisztességtelen. A gazdasági reklámtevékenység szabályai pontosan alkalmazhatóak lennének az ügyvédekre is, az ilyen kiegészítő korlátozások nélkül is.

A sajtónyilatkozatok tekintetében ezt mondja a szabályzat:

9.6. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult bírósági ügyekről, ítéletekről, az általa képviselt ügyekről való tájékoztatás és más közszereplés során tárgyilagosan, az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalon jár el, egyúttal tartózkodik személyének előtérbe állításától.

Az ügyvédi hivatás presztízsének a definícióját is szívesen elolvasnánk, illetve hasznos lenne pontosítani a személy előtérbe helyezésének a mértékét is, mivel ezek hiányában ismét egy gumiszabállyal tud a fegyelmi tanács operálni. A rossz megfogalmazás miatt nem egyértelmű, hogy milyen mértékben nyilatkozhat egy ügyvéd nem saját ügyéről, mennyiben kommentálhat egy bírósági ítéletet.

Az ügyvédi honlap

Az új szabályozás az ügyvéd „valamely közösségi platformon létesített profilján, vagy az ügyvéd interneten való más megjelenését” is az ügyvédi honlap szabályozása alá szervezte. Tehát az ügyvédi honlapra vonatkozó szabályozást értelmezni kell például az ügyvéd Facebook oldalára vagy LinkedIn profiljára is. Sajnos azt nem tisztázza a szabályozás, hogy az ügyvéd személyes vagy ügyvédi irodai profiljára vonatkozik – például a Facebookon tipikusan kettéválhat a két fajta profil, de van aki csak a személyes profilját használja az ügyvédi tevékenysége népszerűsítésére. És természetesen itt is találkozunk az „ügyvédi hivatás méltóságával” összeegyeztethető tartalommal. (Emlékszünk, amikor egy ügyvédnő ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert bejutott a Való Világ nevű valóság-showba? Nem azért indult eljárás, amit a műsorban tett, hanem magáért a bejutás tényéért. Más esetben az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető volt, hogy egy ismert ügyvéd az Éjjel nappal Budapest nevű trash-pszeudó-reality műsorba saját magát játssza és szerepeljen.) Az ügyvédi hivatás méltósága hosszabb magyarázatot érdemelne.

A 10.3 pont visszarepít minket a múlt évezredbe:

„Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv, a honlaplátogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló.”

Ilyen megoldásokkal a 90-es évek vége óta nem igazán találkozunk modern honlapokon, különösen a számláló ad okot mosolygásra. Nem mintha bármilyen következtetést lehetne levonni abból a tényből, hogy hány látogatója van egy honlapnak, de ez még a kevésbé káros szabályozások egyike.

Viszont a 10.3 pont második fele mutatja igazán, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara milyen szinten nem tartja a lépést a modern korral, az online világgal és magával a valósággal:

„az ügyvédi honlapon nem gyűjthetők a látogatók elektronikus levélcímei sem”

Ezzel gyakorlatilag az egyetlen szakmává, vállalkozássá lépett elő az ügyvédség, amelyik nem gyűjthet feliratkozókat egy hírlevélre. Már az a tény is felháborító, hogy ez a kitétel versenyjogi aggályokat vet fel, de egyúttal bebizonyítja, hogy a Kamara sem az ügyvédek, sem a potenciális ügyfelek érdekeit nem tartja szem előtt. Nem fogunk hosszasan belemenni, hogy mi a marketing szempontú jelentősége az ügyfelek és potenciális ügyfelek számára nyújtott ingyenes hírlevélszolgáltatásnak. Ezeket az előnyöket a marketing szakma már leírta a 2000-es évek elején. A Kamara ettől az eszköztől fosztja meg a saját tagságát, egyedüliként az országban.

Bent maradt a szabályozásban, hogy a honlapon nem nevezhető meg konkrét ügy és képviselt ügyfél. Ez is versenykorlátozó kitétel, amely Kamara általi indokolása több szempontból idejétmúlt. A szabályozás komolyságát mutatja, hogy a Budapesti Kamara alelnökének honlapján külön menüpontban, logókkal sorolják fel az ügyfeleiket.

Az ügyvédi honlapra vonatkozó szabályok háromnegyed oldalt tesznek ki az etikai szabályzatban. Ez annak fényében különösen elkeserítő, hogy 2018-ban a honlapnál jobb ügyfélszerző eszköz nincs az ügyvédek kezében. A Kamara ahelyett, hogy ösztönözné a tagságát a modern megoldások átvételére, és ezúton erősítené az ügyvédek pozícióját a szakmát fenyegető hatások ellen (pl. a közjegyzők vagy más alternatív jogi szolgáltatók piacszerzése), inkább korlátozza tagságát és indokolatlan versenyhátrányban tartja – mely mellesleg versenykorlátozó szabályozásban testesül meg.

Ami pozitív az új szabályozásban

Mindenképpen ki kell emelnünk, hogy kikerült a szabályozásból a korábbi kitétel az ügyvédi honlap elnevezésére vonatkozóan:

11/5.1. (…) Az ügyvédi honlap elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az interneten való keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen előnyt eredményez vagy amely a hivatás gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvédek számára nem tenné lehetővé.

Látható, hogy a Kamara innentől kezdve nem tiltja a keresőoptimalizálást (SEO-t), ami minden honlap alapvető eleme és szükséges része ahhoz, hogy be tudja tölteni a funkcióját. Emellett kikerült a szlogenre vonatkozó rész is:

11/5.4. Az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethető hatáskeltő szlogent.

Amivel adós maradt a szabályozás

Ahogy a fentiekben említettük, néhány pontja a szabályozásnak konkrétan versenykorlátozó, de legalább ekkora problémát jelentenek a megfoghatatlan gumiszabályok, mint például az ügyvédi presztízsre vagy hivatás méltóságára vonatkozó utalások.

A szabályozás nem tisztázza, hogy mit értünk ügyvédi honlap alatt. Bár a közösségi média felületetekkel bővítette az online megjelenések körét, de még nem egyértelmű, hogy az iroda vagy az ügyvéd profiljára vonatkoznak a szabályok, továbbá a honlapra vonatkozó szabályokat egy az egyben kell-e alkalmazni a közösségi médiára is? Tájékoztatni kell az ügyfelet a Facebook oldalon is a Kamarai elérhetőségekről? Lehet egy ügyvédnek több honlapja? Vendégkönyvnek minősül a Facebookon a komment szekció vagy egy külső blogot tart fent az ügyvéd, az ott született hozzászólások? Megannyi kérdés, mely megválaszolásával elmaradt a szabályzat.

Hasznos lett volna, ha egyértelműen tisztázzák az árak feltűntetésének lehetőségét, mivel számos ügyvéd körében máig él az a helytelen feltételezés, hogy nem írhatók ki az ügyvédi díjak a honlapra. Ennek cáfolatát itt fogalmaztuk meg.

A szabályozás alapján csak a honlapon nem nevezhető meg konkrét ügyfél. De ezek szerint bármilyen nyomtatott anyagban, brosúrában, cégbemutatóban, prezentációban igen. Ez is érdekes kérdés, hogy miért ragaszkodik a Kamara ennyire a honlapon történő korlátozáshoz.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy néhány kisebb lépést tett a szabályozás a XXI. század irányába, de alapvetően még mindig több ponton versenykorlátozó és saját tagságát versenyhátrányba kényszerítő szabályozás született, mely figyelmen kívül hagyja a két legfontosabb szempontot, az ügyvédség és a jogkereső ügyfelek érdekeit.

Ha van véleménye a támáról, akkor kommenteljen a Facebookon, kattintson!

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás