A nagy ügyvédi irodák egyik legkevésbé kedvelt folyamata a különböző nemzetközi ügyvédi listákra (Chambers, Legal500, IFLR1000) történő submission-ök, beadványok elkészítése. Sok tíz óra befektetés és majd egy év várakozás, mire kiderül, lett-e eredménye a munkának, feljebb lépett-e az iroda vagy megemlítette-e az ügyvédet a kiadvány.
(Elnézést az angol szavak használatáért, tapasztalatom szerint a legtöbb ügyvédi iroda ezt a Hunglish verziót használja)
A napokban volt a Chambers & Partners webináriuma, melyen részt vettem és néhány érdekes kérdésre is választ kaptam. Bár 2011 óta készítek ügyvédekkel együtt beadványokat, 200-nál is több submisson-ön vagyok túl, de a folyamatos sablon- és researcher változások miatt minden évben lehet újat tanulni. Lássuk a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat.
Hogyan készül a Chambers vagy Legal500 ranking?
A folyamat viszonylag egyszerű: az országhoz rendelt researcher megkapja a beadványt és a referenciaszemélyek listáját (referee list) és elvégzi a kutatását. Megkérdezi a megjelölt személyeket, hogy mit gondol az adott irodáról és az ügyvédekről, akivel kapcsolatban volt. Ezen felül a konkurens ügyvédi irodákkal is készít interjút, megtudakolja a piaci szereplők benyomásait, illetve információt kér az adott terület szereplőiről – praktikusan a konkurens ügyvédekről. Majd ezeket összeveti a beadvánnyal és a szerkesztőség ezek alapján állítja fel a sorrendet.
Mi számít? A beadvány vagy a referenciaszemélyek?
A vezető szerkesztő elmondta, hogy 3 dolgot vesznek figyelembe, különböző arányban:
- a referenciaszemélyek visszajelzését (50-60%)
- magát a beadványt (30-40%)
- a többi ügyvéd véleményét (10%)
Egyik sem ér sokat a másik nélkül. Hiába csodálatos a beadványunk, ha nem érnek el egy ügyfelet sem, aki meg tudná erősíteni, nem lesz jó az értékelés. Hiába mondjuk azt, hogy egy jogterület szakértői vagyunk, hiába dicsér minket az ügyfél, ha a területen dolgozó többi ügyvéd mind azt mondja, hogy sosem hallott még rólunk.
A referee-k – referenciaszemélyek
Látszik, hogy a legfontosabb, illetve legnagyobb odafigyelést igénylő része a beadványnak. Maximum 20 főt nevezhetünk meg. Többet nem vesznek figyelembe. Viszont érdemes kihasználni a 20-as lehetőséget, mert általában a megadott személyek 30%-a reagál a megkeresésre. Tehát a 20-ból 6-7 visszajelzés alapján fogják rankingelni irodánkat.
Fontos, hogy kérjünk hozzájárulást az ügyféltől, hogy rárakhassuk a listánkra. Tudjon róla, hogy mikor kezdődik a research, a kutatás. Figyelje az emailjét, lehet, hogy spam-be kerül a megkeresés.
Érdemes egyszer rákérdezni a resercher-nél, hogy hányan válaszoltak a megkeresésére. Nem fogja elmondani, hogy ki válaszolt, de jelezheti, hogy a 20-ból eddig csak 1 személy küldte vissza a válaszokat. Ekkor van lehetőségünk emlékeztetni ügyfeleinket.
Figyeljünk oda, hogy csak a Chambers táblázatát használjuk és minden adatot megfelelően töltsünk ki (főleg az email címet és a telefonszámot, ezeken fogják keresni). Ne módosítsunk a táblázaton, mert megnehezítjük a munkájukat.
Olyan referenciaszemélyt adjunk meg, aki
- válaszolni fog a megkeresésre
- jót fog mondani rólunk
- van rálátása a munkánkra
Megadhatjuk a cégnél a CEO-t referee-ként, de ha a jogi igazgatóval dolgozunk napi szinten, akkor ő sokkal hasznosabb referenciaszemély lesz.
Két dologra lesz kíváncsi a research-er: a munkánkra és az ügyfél-kiszolgálásra.
A beadvány – a submission
A Chambers beadványban maximum 20 ügyet lehet felsorolni. A 20-nál többet adunk meg, akkor húznak egy vonalat és nem veszik figyelembe az afölötti ügyeket.
Piros és zöld szín jelöli a nyilvános és a titkos ügyeket. Nem kell 50-50%-ban szerepelniük a beadványban. Nehéz kérdés a részben titkos ügyek megítélése, például ha egy tranzakció nyilvános, csak az eladási ár nem – elvileg lehet jelezni, hogy ezt semmiképp ne hozzák nyilvánosságra.
Ahol lehet, minél több információt adjunk meg az ügyről. Miért fontos, miért került be a listánkba, mi volt a kihívás, mely ügyvédek és más irodák dolgoztak az ügyön. Nem csak jogászok vannak a researcher-ök közt, próbáljuk meg viszonylag egyszerűen bemutatni az ügyet. Ebben tudunk mi a legnagyobb segítséget nyújtani.
Vajon értékelve lehetünk-e akkor, ha csak confidential ügyeket adunk be. A válasz: abszolút! Ez remélem sok ügyvédet megnyugtat.
Érdekes adat: tavaly 12.461 submission érkezett, csak Európából, mindezt 34 fős csapat dolgozza fel, amiben benne vannak a senior szerkesztők is…számoljuk ki mennyi idő jut egy beadványra…
Az ügyvédinterjúk
Bár nagyon szeretik az ügyvédek, ha velük is készül interjú, a Chambers elmondása szerint ez egyáltalán nem befolyásolja a rankinget. Általában azokat az irodákat, csapatokat interjúvolják, ahol nagyobb változás történt, bővült a csapat, összeolvadás vagy kiválás történt. Amire kíváncsiak az elsősorban a piac helyzete, amit nem tudnak meg máshonnan. A saját ügyeink kevésbé, bár általában arról szeretnénk beszélni…
Diversity & Inclusion
Erről az új szekcióról azt kell tudni, hogy nem befolyásolja a rankinget. Az sem, ha nem töltjük ki (főleg, hogy hazánkban erős adatvédelmi aggályokat is felvetne).
További kérdések
Mennyi idő alatt lehet bekerülni a listába? Mi van, ha nincs 20 ügyünk egy területen? Kis irodának érdemes beadvánnyal készülnie? Ha fizetünk a profilért akkor jobb eredményt érünk el?
Ezekre és más kérdésekre is válaszolunk legjobb tudásunk szerint.
Segítség a beadványokkal kapcsolatban
10 éve segítek ügyvédeknek a Chambers, a Legal500, az IFLR1000 és újabban a Jogászdíj beadványokkal kapcsolatban. Számos interjún vettem részt, több tucat beadványban működtem közre (inkább százas nagyságrendről beszélhetünk) – követhető eredményekkel.
Ezen felül a Chambers & Partners korábbi angol Senior Researcher kollégája segít nekem a beadványok átnézésében és szakértői szerkesztésében.
Amennyiben további kérdése van a beadványokkal kapcsolatban vagy szeretné, ha segítségére lennénk az elkészítés során, keressen bizalommal! Hamarosan beadási határidő van!