Reméljük 2020-ban már nem kérdés, hogy szüksége van-e egy ügyvédnek honlapra. Az is nyilvánvaló, hogy a közösségi média platformok valamelyikén is érdemes jelen lenni, legyen az a Facebook, a LinkedIn vagy az Instagram (igen, ott is – ha a célcsoportunk ott van).
Az ügyvédi honlapokkal kapcsolatos Kamarai szabályozás 2018-óta viszonylag egyértelmű, erről itt írtunk egy hosszabb cikket. Ami érdekes a szabályozásban, és amivel foglalkozni fogunk, az ez a kitétel:
„Az ügyvédi honlapon, az ügyvéd valamely közösségi platformon létesített profilján, vagy az ügyvéd interneten való más megjelenése (a továbbiakban együtt: ügyvédi honlap) során tárgyilagos, az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető tartalom tehető közzé.”
Tehát ez alapján az ügyvédi honlapokra szóló szabályozást kiterjesztően kell értelmezni az ügyvéd minden közösségi médiás profiljára is. A személyes profilra is, ha azon az ügyvédi tevékenységével kapcsolatban posztol. Ez felvet néhány kérdést, melyre később kitérünk. Előbb érdemes tisztázni még egy kitételt a szabályozásból:
Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél az ügyvédi honlapon nem nevezhető meg.
1. kérdés: mi a helyzet az olyan ügyféllel vagy üggyel, ami köztudomású?
Például ha az ügyvéd közreműködött egy ipari ingatlan eladásában és a tranzakció végén a sajtó beszámol az ügyletről, amelyben megemlítik, hogy az adott iroda nyújtotta a tanácsadást a vevő vagy az eladó részére. Ezt a cikket megoszthatja az ügyvéd a honlapján? Mivel a szabályozás szerint
„Az ügyvédi honlapon csak szakmailag indokolt esetben helyezhető el más honlapra vezető hivatkozás.”
Tehát indokolt-e szakmailag egy gazdasági portál cikkét hivatkozni? Sőt, a saját honlapjának Hírek rovatában vagy blogjában az ügyvéd megoszthatja az ügyfelének a közleményét, melyben ő is szerepel?
Mi a helyzet akkor, ha nem is sajtóközleményként kerül ki az ellátott ügy, hanem interjút készít az ügyvéddel egy televízió-csatorna és ezt a videót osztja meg a honlapján?
És ha közhiteles nyilvántartásban szerepel az ügyvéd és az ügyfél? Például egy híres cég védjegybejelentését intézte az ügyvéd – ez a tény bekerül az SZTNH nyilvántartásába, bárki számára szabadon kereshető. De az ügyvéd ezt a tényt nem oszthatja meg a honlapján?
A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja?
Mikor a fent linkelt cikkemet közölte az Ügyvédek lapja 2018. május-júniusi száma, meglepődve olvastam dr. Szecskay András, a MÜK elnökhelyettesének, számos ponton igen pozitív és előremutató válaszát. Többek között ezt írta, az ügyfél feltüntetésének szabályáról:
„Ugyanakkor a kritikusnak igaza is van: ezt a kaput nem szabad bezárva tartani: ha kellő számú és súlyú érv afelé fog mutatni, hogy az ügyfél beleegyezésével történő név (és ügy?) feltüntetés hasznosabb és szükséges a potenciális ügyfelek megfelelő tájékoztatásához, a jövőben van mód egy esetleges módosítási javaslat újabb megtárgyalására.”
Véleményem szerint igény lenne rá – már csak azért is, mert ezzel még szélesebb lehetőséget kapnának az ügyvédek a hatékony ügyfélszerzésre, ami végső soron minden ügyvéd érdekét szolgálná.
Az elnökhelyettes úr egyik aggálya, hogy mi történik akkor, ha egy ügyvédi kiír egy nagy nevet ügyfélnek, de igazából csak nagyon kicsi munkát végzett a számára, az félrevezeti-e az érdeklődőt. Szerintem amíg tényt közöl (ügyfél volt a cég), addig ez nem félrevezető. A potenciális ügyfél felelőssége, hogy belátásának megfelelően kezelje ezt az információt és az alapján hozzon döntést. Mint minden marketingtevékenység során az üzleti életben.
Még egy utolsó érv az ügyfél és az ügy féltüntetése mellett: a szabályzat csak a honlapon tiltja ezt a megjelenést. Brosúrában, emailben, de akár egy plakáton már nem. Akkor miért kellene a honlapra korlátozni a tiltást?
2. kérdés: ha a honlapra vonatkozó szabályozást kell alkalmazni a közösségi média felületeken, akkor ott sem oszthatóak meg ezek az információk?
Sajnos „az ügyvéd interneten való más megjelenése” olyan tág fogalom, hogy szinte értelmezhetetlen a mai digitális környezetben. De próbáljuk meg leszűkíteni az értelmezést.
Ez alapján az ügyvéd a saját Facebook, LinkedIn vagy Instagram csatornáján nem oszthatná meg valamelyik gazdasági magazin cikkét, amiben szerepel ő és az ügyfele?
Nem oszthatná meg az esti híradót, ahol nyilatkozik vagy a rádióműsort, ahol interjút ad?
Nem rakhatná ki az Instára, ha bejegyezték egy ügyfele védjegyét?
2020-ban egészen anakronisztikusnak tűnnek ezek a felvetések. Pedig a szigorúan értelmezzük a szabályozást, akkor ez a helyzet.
Miért nem lehet feltüntetni az ügyfeleket?
De miért is alakult ki ez a szabályozás? Több kamarai vezető azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy ha egy ügyvéd vagy egy ügyvédi iroda megnevezné az ügyfelét, azzal tisztességtelen versenyelőnybe kerülne a többi ügyvéddel szemben.
Véleményem szerint ez teljesen nonszensz.
Ha tényszerűen ellátta egy bank, egy biztosító, egy építőipari vállalat vagy egy híresség képviseletét, és ennek a feltüntetésébe az ügyfél beleegyezik, akkor ebben mi lenne a tisztességtelen?
Az általános reklámetikai szabályozás szerint nem szabad valótlant állítani. De ha egyszer az adott autó 5 csillagos töréstesztet kapott, a többi autó a kategóriájában pedig csak 4 csillagosat, akkor ki az aki elvárná, hogy az 5 csillagos eredményt ne kommunikálja az autógyártó?
Minden olyan Kamarai szabályozás, amely az ügyvédek marketingtevékenységét korlátozza egy átlagos piaci szereplőhöz képest (pl. email cím gyűjtés tilalma vagy a referenciák feltüntetése), ront az ügyvédség piaci pozícióján.
3. kérdés: ha a honlapokra vonatkozó szabályozást kell alkalmazni a közösségi profilokra, akkor például a Kamarai egyenszöveget is fel kell tüntetni?
Ez kevésbé életszerű és számos platformon nem is kivitelezhető. Lehet azt mondani, hogy nem is kell az ilyen megkötéseket alkalmazni, de ez is az mutatja, hogy elavult és értelmezést kívánna a szabályozás.
Főleg az Etikai bizottság vezetőjének nyilatkozata alapján, miszerint a beérkező kérdések „jelentős része az ügyvédi reklámmal, különösen az ügyvédi irodák webes megjelenésével kapcsolatos”. Sőt, az állásfoglalás kérések jelentős része is az „ügyfélszerzés internetes eszközeivel” kapcsolatban érkezik.
Sajnos a BÜK is elismeri hiányosságait, mikor azt írja: „Sok esetben a bizottság számára is fejtörést okozhat a kérdés megválaszolása a technikai fejlődés üteme és a sokszor bonyolult informatikai háttér miatt”.
Nem tudom, mi lehet a bonyolult informatikai háttér, de talán érdemes lenne az online világban és a marketingben is járatos szakértők bevonása a bonyolult kérdések eldöntése során. Ezzel a tagságnak és maguknak is időt tudnának spórolni, mellyel a fontosabb ügyekre tudnának koncentrálni.
Van véleménye a fentiekről? Lépjen be a kizárólag ügyvédeknek és jelölteknek fenntartott csoportba és mondja el!
Kattintson ide:
